Latin kifejezések szótára 

 

acianofilen - a mikrosztrúkturáknak a falai és plazmai részei. 
alantoiden - kolbászos, hengeresen hajolt, 
amiloiden - azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a a fehér spórás gombataxonok fontos jellegzetesége.
apeks - a spóra csúcsa
apendiks = apikul
apikul - kinövis a spórán, amelyikkel ül szterigmán.
apotecij - termőtest amelyiknek a felűletén van a kifejlődöt spóraszóró (Dyscomycetes)
ask - (tömlő): az aszkuszos vagy tömlősgombákra jellemző töbnyire tömlőszerű hifavég, amely belsejében ivaros úton keletkeznek a spórák (általában 8 spóra/tömlő).
askogon - a gomba elementje női nemi szerv
bazidij - a bazidiumos gombák  ivaros spóráit képző töbnyire bunkó alaku sejtek. Bazidiospore
bazidiol - szteril sejt,  
biseriaten - a spórák kétsosros alapitása

bitunikaten - kétfalas alapitás
cianofilen - azokat a spórákat, amelyek anilinkék (gyapotkék) festék hatására kékesfeketésre szineződnek, cianofilnak nevezzűk, A festés a spóramintázat vizsgálatánál is fontos. (korallgombák) 
cistidi- a környező sejtektő eltérő formáju nagyságuú szteril sejt. 
cjpheloid- harangos, kúcsmás

dekstrinoiden - ha Melzer- reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvoorösre szineződik , akkor a spóra dextrinoid

dermatocistidij - (=pilocistidij)

dichotom- villásan két ággal
dihotomen - villásan elágazva
diskomiceta - általába lapos gomba a hengeresek osztályából
efuzen - kérges spóraház, háttal hozánőve az alapra 
eksoperidij - a boriték kilsü rétege
ektoencim - encim, aktiv anyag amit a gomba kifelé enged 
encim - vegyi anyag, amelyik a sejtekbe terem,
epitel - gömbölyű, eliptikus sejt réteg, mikroszkópal láthatóak 
fertilen - termő
fungicid - vegyes anayag a gombás betegségek ellen
hialin - áttetsző
hifa - gombafonal, a gomba testét felépitő csúcsnövekedésű harántfalakkal osztódó, elágazó, fonálszerűképlet.
higrofan - a kalap jelegzetes tulajdonsága. A higrofán kalap vizzel telitődve sötét szinű, majd kiszárodórészei világosabbak lesznek.
himenij - termőréretg, a termőtestnek ivaros szaporitósejteket képzőrétege. 
karpofor - a gomba szaporodási része
kortina - szálas, fátyolszerűburok (vélum) töbnyire a kalapszélt köti össze a tönkkel,

lignikolen - a fán teremve, 
Melzerjev reagent - kémiai reagens, amelyel a spórák amiloid és dekstrinoid jellege vizsgálható
meruloid – gubacsos pórás lemezek amelyik szélei fertilek
micelij = micel - a gombafonalak töbnyire fehér néha szines, vattás növedéke. Az alajazatban található. Ez a gomba vegetativ tenyésztőteste, amely a szabad szemmel látható ivaros termőtestet képzi.

odontoid - tompán tüskés
pedicelij- rövid tönk
peridij - a pöfeteggomba - félék zárt termőtestét körülvevő töbrétegű burok
perispor - a spórafal külső rétege, amely láthatóan elkülönül a spórafal többi részétől 
peritecij - pici, hosszúkás, gömbölyű vagy korsós termőtest a pirenomiceteknél
pileocistidi - több tömlősgombacsoportban megtalálható apró, gömbszerű vagy palack formájú termőtest  
pileipelis - a kalap csúcs rétege
resupinaten - hátas, hátal ránőve az alapra
rizomorfi - vastag, kemény, gyökérszerű micéliumköteg, amely a fa kérge alatt vagy a talajban található

saprofit - gomba amelyik elhalt növény vagy álat részekele táplálkozik.
semipileat - kalapban rátapadva a szubsztrátra 
septiran - falal elosztot csöves, üreges element
seta - vastag falu, barnás szinű, cisztidaszerű képződmények, amelyek a termőrétegben a termőtest felűletén vagy húsában fordulnak elő. 
sinonim - a gomba fiatal tudomanyi nevezése, a nomenklatur szabájok szerint nem érvényes 
sklerocij - az aljazatban található gumószerű, kemény változatos méretű tápanyag-raktározó képlet.  
skrobikula - lyúkacska a tönkön vagy a kalapon
spora - a gombák mikroszkópikus méretű ivaros szaporitósejtje.
sporangij- üreges test amelybe vannak a spórák 
sterigma - a bazidium kesztyüújszerű nyúlványai, amalyek csúcsán találahotók bazidiaspórák.
stroma - sürün öszealkott fő in, amelyikben terem a periteciji  (Hypoxylon) és a  pirenomicet (Hypocreales, Sphaeriale)
subalpski - magasab hegyi felszinek kb  1200 m felet, az erdőhatáráig
subikulum- a hif alsórésze amelyik a szubsztráton fekszik,

toksin - mérges anyag ,amit a patogén gombák tartalmaznak

velum - boriték, fátyol egyes termőtesteknél,

 

 

 

OSNOVNI REAGENTI ZA DOLOČANJE GLIV

 

Reagenti za makrokemične reakcije
 

dušikova kislina HNO3, ca 65%
solna kislina HCl, ca 36-38%
žveplova kislina H2SO4- 60-70% (3 ml vode + 4ml konc. žveplove kisline; kislino vlijemo v vodo – nikoli obrnjeno). Rumeno, zeleno ali rjavo obarvano kislino je treba zamenjati s svežo.
kalijev lug KOH, 30-40% in 2,5-3%, za koprenke navadno 20%
natrijev lug NaOH 30-40%, za koprenke navadno 20%
amoniak NH3, 25%
anilin, eist ali kot anilinska voda, z anilinom zasičena
bencidin 1 % alkoholna raztopina (pozor, kancerogen!)
feriklorid FeCl3, 10% vodna raztopina
ferosulfat FeSO4, 1 g kristalov raztopimo v 10 ml vode, nato dodamo 2-3 kaplje koncentrirane žveplove kisline (H2SO4)
formol 35-40% (=formalin, formaldehid)
fenol, 2g kristaliničnega fenola raztopimo v 100 ml vode
fenolanilin, v 10 ml 2-3% vodne raztopine fenola kanemo 3 kaplje anilina in 5 kapelj koncentrirane žveplove kisline
gvajakol, v etanolu raztopimo kristale ali oljno tekočino - občutljiv za svetlobo in zrak
gvajak, 1 g gvajakove smole raztopimo v 5g 60-70% alkohola
laktofenol, pomešamo mlečno kislino in 2-3% karbolno kislino v enakih delih
lugol raztopina, 1 g joda in 2 g kalijevega jodida raztopimo v 150 ml destilirane vode
Melzerjev reagent, 0,5 g joda i n 1,5 g kalijevega jodida raztopimo v 20 ml vode, dodamo 20 ml kloralhidrata
(zadnjo mešanico je bolje pripraviti svežo)
kloralhidrat raztopina: 20 g kloralhidrata v 10 ml destilirane vode, sveže pripravljeno
alfa-naftol, 1 g alfa-naftola raztopimo v 2 ml etanola, dodamo 4 ml destilirane vode
SF = sulfoformol, 35-40% formolu dodamo enako količino 60-70% žveplove kisline (nikakor obrnjeno!)
SV = sulfovanilin, v 3 ml vode dodamo 8 ml koncentrirane žveplove kisline, nato v tej mešanici raztopimo 1g vanilina (reagent je omejeno obstojen)
živosrebrov nitrat - 1 g Hg se raztopi v 10 ml dušikove kisline (obstojnost le 2-3 mesece. Pozor: zelo strupen!)

 

 

 

Reagenti za mikrokemične reakcije pri zaprtotrosnicah 

 

Melzer: za apikalni odpiralni aparat in membrano pri mešičkih; modro je pozitivno = amiloidno; rumeno ali rjavo= dekstrinoidno; brez reakcije = negativno
krezilno modrilo: za barvanje trosove ornamentike: bradavic, bodic, krilc; potencirano modro (jasneje izraženo) pozitivno (metahromatizem trosov)
amoniak: za posuške; tkivo apotecija postane v amoniaku hitro vlaknato, posamezni deli so izrazitejši, mogoče jih je neposredno barvati
KOH 4-10%, za posuške, deluje podobno. Pred barvanjem je treba lug izprati iz pletiva. Mikologi uporabljajo še druge specialne reagente in ustrezno tehniko.
giemsa - za barvanje vegetativnih jeder
laktofenol coton modrilo: 0,05 g kotonskega modrila raztopimo v 30 g mlečne kisline (za cianofilnost stene trosov, poteka hif v tkivu gostitelja)
sudan IV - za oljne kaplje v miceliju in v trosih
tuš ali vodna tinta: za opazovanje sluzastih struktur
KOK - karmin ocetna kislina: zasičena raztopina karmina v 50% ocetni kislini; za barvanje karminofilnih zrnc v bazidijih
BM - staničevinsko modrilo: bombažno modrilo (cotton blue) za barvanje celuloznih sestavin.

Priprava:

a) 0,05 g anilinskega modrila raztopimo v 30g mlečne kisline; stati mora 24 ur, nato ga filtriramo;
b) 0,1 g filtrata primešamo 100 ml vode.
 
 

 

Reagenti za kemične reakcije pri rodu Leccinum

 

zelena galica - FeSO4 10% vodna raztopina
formol = formalin 40% raztopina formaldehida (HCHO) v vodi
gvajak 1 del gvajakovih zrn + 5 delov alkohola
žveplova kislina - H2S04 60-70%
kalijeva lužina – KOH navadno 10% vodna raztopina
Melzerjev reagent ½ g joda, 1 ½ g jodkalija v 20 ml vode in 20 ml kloraihidrata (strup!)
amoniak - NH4OH 10% vodna raztopina
fenol 2-3% vodna raztopina

 

Navodilo za barvanje trosov golobic:
 

Trosi golobic in mlečnic imajo na zunanji površini poseben trosni okras, ki se barva z jodovico (amiloidna reakcija). Ker je jodovica precej temna, dodamo kloralhidrat, ki preostalo jodovico razredči in zbistri, da lažje opazujemo trose.

 

Za gledanje trosov pod mikroskopom klobuk golobice za nekaj ur postavimo na objektno stekelce, da spusti trosni odtis (trose). Trosni odtis površine 5 x 5 mm - ostale trose obrišemo s stekla - obarvamo z Melzerjevim reagentom. Najprej kanemo na steklo Melzer A - temno tekočino, da se trosi v celoti omočijo – ne obarvane, ki plavajo, odstranimo s pivnikom. Odvečno temno tekočino tudi odstranimo - popivnamo s pivnikom ali časopisnim papirjem, da na stekelcu ni več proste tekočine. Nato dodamo Melzer B - gosto prozorno tekočino tako, da omoči trose in da je je zadosti, da po tem, ko preparat pokrijemo s krovnim steklom, med obemi stekli ni zraka. Krovno steklo narahlo pritisnemo (zadošča že, če odvečno tekočino ob robu krovnega stekla pri straneh popivnamo). Malo počakamo, da se pretakanje tekočine po preparatu umiri in nato pogledamo pod mikroskopom. Idealno sliko dobimo, če je preparat čim tanjši, le za dobro debelino trosov (cca 10 mikronov). Predebeli preparati naredijo na večjih povečavah motno sliko. Premočno stiskanje krovnega stekla pa povzroči, da trosi popokajo in da jih poškodujemo. Trose gledamo pod največjo povečavo z imerzijskim objektivom (objektiv x100), ker se trosni okras šele takrat dobro razloči. Trosni okras je lahko fino mrežast (Russula emetica), bradavičast, iglast (Russula integra), grebenat (predvsem veliko mlečnic), navadno pa mešan. Vsaka vrsta ima svoj trosni okras, kot bi imela svoj obraz. Ob dolgem sedenju za mikroskopom se včasih zazdi, da golobice skoraj lahko ločiš po obrazih, čeprav jih je traba pogledati kar nekaj. Na površini trosa opazujemo ploščico (predel nad sterigmo, ki ima velikokrat drugačen okras od ostale površine) in sterigmo - nosek. Velikost trosov se meri neto, brez okrasa, torej samo telo. V nekateri starejši literaturi, npr. (J. Schaeffer, Die Gattung Russula) pa so trosi merjeni "brutto" - z okrasom. Trosi golobic in mlečnic so elipsoidne oblike, bolj ali manj podolgovati. Za natančne meritve je potrebno izmeriti vsaj 25 normalno razvitih trosov. normalna velikost trosov golobic se giblje od 5x7 mikronov pri majhnih do 10x14 mikronov pri velikih trosih.

 

Navodilo za mikroskopiranje napisal: Andrej Piltaver